István 25 éves fiatalember, családjával jelenleg családok átmeneti otthonában él; innen szeretnének előrelépni, és önálló lakhatásukat megteremteni. Ehhez elengedhetetlen egy stabil munkahely.
István sosem tapasztalta meg egy szerető család támogatását, szülei kapcsolata konfliktusokkal volt terhes, sokszor költöztek, baráti kapcsolatai nem tudtak kialakulni. Bár mindig jó tanuló volt, ám korán el kellett hagynia az iskolapadot. A 8 osztály elvégzése óta folyamatosan dolgozik. 18 évesen köszöntött be életébe a szerelem, azóta is felesége jelenti az egyetlen igazán szeretetteli, támogató kapcsolatot az életében. 2011-ben kezdődött hajléktalan kálváriájuk: édesapjukkal közös tulajdonú, miskolci ingatlanuk értékesítése, majd a családi vagyon megosztása és a tartozások kifizetése nem a terveik szerint alakult. Először albérletről albérletre, majd rokonoktól rokonokig költöztek, míg végül 2015-ben kötöttek ki abban a családok átmeneti otthonában, ahol jelenleg is élnek. Itt végre megállapodhattak, ha csak átmenetileg is; hamarosan azonban lejár 1,5 éves tartózkodási lehetőségük, muszáj tovább lépniük. István elhelyezkedését nagyban megkönnyítené, ha rendelkezne valamilyen piacképes végzettséggel: ez nem csak a munkakeresésnél jelentene jobb esélyeket, hiszen a targoncavezetői végzettség a 10 legkeresettebb között van, de végre a megfelelő fizetést is garantálná.
Stabil munkahellyel, megfelelő fizetéssel István és családja képes lenne egy albérlet fenntartására, hiszen felesége is dolgozik közfoglalkoztatottként, így végre kiutat találhatnának a hajléktalanságból. Szociális munkása szerint István megbízható, törekvő fiatalember, aki bármit megtenne feleségért és három gyermekéért, és ha lehetőséghez jut, élni tud vele.
A Van Esély Alapítvány 2016. júniusában 14 nap alatt gyűjtött össze 161.500 forintot, melyből István célja megvalósítható.
István a gyűjtött támogatásból 2017-ben nem csak az eredetileg tervezett targoncavezetői jogosítványt szerezte meg, hanem el tudott végezni egy földmunka-gépkezelői OKJ-s tanfolyamot is. Valamennyi vizsgáját sikeresen tette le, alapítványunk pedig biztosítani tudta számára azt, hogy fél éven keresztül szociális munkás segítse őt tervei megvalósításában.
István a gyors beiratkozást követően lelkesen látogatta a képzést. Motivációjának és érdeklődésének köszönhetően nem csak elsőre sikerült minden vizsgája, de hatalmas lelkesedése támadt, hogy tovább képezze magát. Így a targoncavezetői képesítés megszerzése után először egy földmunkagép-kezelői tanfolyamot végzett el sikeresen, majd pedig egy két éves villanyszerelői képzést is elkezdett. Mindemellett dolgozik is, és a jobb munkalehetőségeket is intenzíven keresi. A család egyelőre továbbra is intézményben él és takarékoskodik, pénzt tesznek félre, hogy finanszírozni tudjanak egy albérletbe költözést.
Istvánnal és szociális munkásával fél éven keresztül együtt dolgoztunk azért, hogy a család tervei valóra válhassanak. A szociális munkás esetvezetési tevékenységét esetmegbeszélő csoporttal segítettük, elkészült Istvánnal az életútinterjú is. A szociális munkás számára olyan sokat jelentett módszereink elsajátítása, hogy azokat meghonosította intézményében is, ahol azóta minden ügyfelükkel készítenek életút interjút, amit felhasználnak az esetmunkában.
István
Istvánt targoncavezetői jogosítvány megszerzésében segítettük, hogy jobban fizető állást vállalhasson, és albérletbe költözhessen családjával.
akiket segítünk
